Snow Day Photoshoot és Team Building

Jó ideje nem volt alkalmunk komolyabb fotózást szervezni, és több okból is hiányoltuk már a dolgot. Egyrészt, ezek a fotózások mindig összekovácsolják kicsit a csapatot, lehetősége van a régebbi és újabb tagoknak jobban megismerni egymást (ami a con pörgésében elég nehézkes), emellett pedig lehetőségünk van gyakorolni, fejlődni, újat alkotni.

Csapatkép, szelfibot helyett Macit használtunk! 🙂 A képen balról jobbra: Maci, Galaxina, Chibi, Atis, Junko és Vixen

Bár eredetileg zárt fotózást akartunk rendezni, végül mégis kimentünk a szabadba. A fotózás időpontját már decemberben kitűztük, ám akkor még kérdéses volt, hogy fog-e esni a hó, sőt, konkrétan a szabadtéri fotózás előző nap vált biztossá, amikor minden jel arra mutatott, hogy megfelelő lesz a táj és az időjárás is. A sors pedig kegyes volt velünk, mert bár reggel volt némi “halálra fogunk fagyni” para, mire fotózni mentünk, már kellemesen meleg volt az időjárás!

Vixen "Tél" cosplaye

Vixen “Tél” karaktere. Fotó: Német Attila (Atismedia)

Végül úgy alakult, hogy Vixen Világa lett az egyik modellünk a Négy Évszak projectjének “Tél” cosplayével. Kihagyhatatlan lehetőség azt a karaktert havas tájon fotózni! Nekem volt még korábbról egy Jégkirálynő összeállításom, amin végül módosítottam inkább, így vált Hóhercegnővé, miután Chibinek sikerült egy igazi Sisi-hangulatú fotót készítenie róla, és igen, Chibi lett a harmadik modell egy original karakterrel, aki a Hansou nevet kapta! S bár hivatalos fotósként Atis jött, azzal a célzattal, hogy Junko Lavendert tanítja a fényképezés csínjára-bínjára, gyakorlatilag rajtam kívül mindenkinek a kezében felbukkant egy fényképezőgép. Hátigen, az LDP tele van ilyen emberekkel, akik egyszerre cosplayeznek és fotóznak, vagy legalábbis hol ezt, hol azt csinálják, akár egy napon belül. És persze, ne feledjük a házigazdát, Macit (akit többnyire Grizzly Davidson néven ismernek a pankráció rajongói – vagy a Just Dance látogatók a conon), aki előzőleg felmérte a terepet, majd mutatta az utat a helyszínre, cipelte a táskákat és egyebeket, na meg biztosította az otthonát az átöltözésre, majd a fotózás utáni kiolvadásra is.

Szóval fogtuk magunkat így hatan, és nyakunkba vettük a pestszentlőrinci erdőt, na meg a felszerelést, meleg kabátokat, táskákat, Vixen még egy nagy termosznyi forró teát is hozott (én is vittem volna, de az istenért sem találtam meg a két túratermoszt itthon).

Zajlik a csapatmunka. Fotó: Junko Lavender. A képen Atismedia és Chibi fotóz, Vixen Világa fázik, Galaxina pedig odafagyott a fatörzsre. Maci valahol csomag megőriz 🙂

Az első helyszínen próbáltuk még elkapni a napsütést, ahogy átszűrődik a fák közt. Persze, valahogy nem akarta az igazat őkelme, mert folyton felhők közé bújt el, ennek köszönhetőek azok a jelenetek, amikor például Vixen és Atis elkezdték összeszedni magukat, hogy kimásszanak a fák közül, mire kisütött a nap, úgyhogy gyorsan visszarohantak, hogy elkapják még a fényeket.

Chibi gyönyörű!

Megértük, hogy Chibinek tetszik saját maga is egy képen! 🙂 Fotó: Német Attila (Atismedia), edit: Chibi

Ez a helyszín inkább tesztelés és szárnypróbálgatás volt, de azért születtek jó képek. Aztán inkább mentünk tovább, hogy elérjük a következő helyszínt, mielőtt lemegy a nap! Megindultunk a latyakban, én a ruhámat majdnem a nyakamba szedve, hogy ne koszoljam. Bár direkt olyan cipőt vittem, amiről azt hittem, bírni fogja a terepet, egy ponton sajnos, elkezdett beázni, aminek nem igazán örültem. Kialakult a szokásos túrastílus, ahol ugye vannak gyors túrázók, akik megindulnak, és gyorsan haladnak, mint a tankok, és vannak kényelmes sétatempójúak, akik battyognak valahol az út végén. Na meg én, aki általában a kettő közt van el, mert tartom ugyan a Pesti Tempót, de nem annyira. Aztán rájöttem, hogy haladni is kellene, mert elmennek a fények, úgyhogy négyen megindultunk, mint a hadsereg, hogy leigázzuk a fenyveseket, miközben Atis Junkonak épp magyarázta a fotózás rejtelmeit és a gép működését hátul. És mivel nem kéne őket elhagyni, hát megálltunk egy pillanatra, hogy megvárjuk őket, felnézve pedig egy csodás helyszínre bukkantunk: egy kidőlt fácskára, amin gyönyörűen megmaradt a hó, én pedig közöltem, hogy akkor itt most fotózni akarok. Születtek is belőle nagyon jó képek, főleg közös fotók a Téllel, amiből már előjött a “Yuri on ice” szóvicc is, ezt pedig egész nap nyomattuk minden közös képnél, úgyhogy megvolt a nagy trollkodós nevetés is. Időközben pedig beért minket Atis és Junko is, és nekiestünk a képgyártásnak megint, amiből aztán megszületett az a kép, amit egy fotós fotózott a fotósról, aki fotózza a fotózó fotóst! Ez, azt hiszem, tetőzte a nap elején készült képet, amin a fotós fotózza a fotósokat, akik egymást fotózzák. Igen, kellően agyamentek voltunk.

Tanítási folyamatok

Atis tanítja Junko-t a fotózás csínjára-bínjára. Fotó: Vixen

Aztán persze, egy kis lazulós-poénkodós képsorozat után ismét mentünk tovább a fenyőerdőhöz, ahol reméltük, hogy elég jó lesz a helyszín, ebben pedig nem kellett csalódnunk! A fák közti ösvényeken gyönyörűen kirajzolódott a hó, és még egy fatörzset is találtunk, amire végül leültem, mert ideálisnak tűnt rá, pár kép után pedig Vixen is mellém került. Ez a helyszín annyira jónak bizonyult, hogy végül oda tömörült mindenki. A kabát rólam csak ezen a területen került le, a helyére egy áttetsző fehér anyagot tűztek, palástnak, és az ajándékba kapott fehér tollboát is a vállamra terítettem, mert úgy éreztem, jól fog mutatni, ezt pedig nem bántam meg, a fotósok gyönyörű hercegnőt varázsoltak belőlem ezeken a képeken! Részemről az utolsó képsorozat a korábban már kitapasztalt “anyagdobálás” lett, mivel a palástnak használt anyagnak fantasztikus az esése, és már tudom, hogy kell úgy dobni, hogy úgy nézzen ki, mintha épp jeget varázsolnék. Persze, itt kicsit megfagyasztottak, mert Atisnak itt jutott eszébe, hogy magyarázzon Junkonak (miközben a kabátom épp messze volt), majd “csak még egy képet” lőtt még, de a forró tea megint segített kicsit a kiolvasztásban, amíg pedig ezzel elvoltam, Chibiről is mesés képek születtek. Végül a naplemente és a sötét felhők miatt úgy döntöttünk, ideje hazamenni, Vixen is nagyon átfagyott már és én is (a mázlista Chibinek orosz vér folyhat az ereiben, amennyire bírja a hideget).

Ultimate Werk: A fotós fotózza a fotóst, aki a fotózó fotóst fotózza! 🙂 Fotó: Német Attila (Atismedia), a képen Vixen és Galaxina pózolnak, amit Chibi örökít meg épp, Junko pedig erről készít werkfotót.

Persze, a napunk itt sem ért véget. Bedobtuk magunkat a lakásba, felcsavarták a fűtést, Maci a hazaúton rendelt pizzát, mert nagyon éhesek voltunk, én pedig kitettem száradni a zoknimat az átázott cipőből, majd később arra is rájöttem, hogy a fenekemen csurom víz minden ruha, úgyhogy “ráültem” a radiátorra, amíg meg nem száradtam. Chibi persze rögtön elkezdte átnézni a képeket, kiretusálni az elsőt, majd fel is tette profilképnek, a pizza utolsó szeleteit pedig majdnem nekünk kellett lenyomnunk a torkán, hogy egyen végre, miközben azt nevettük, hogy ez aztán igazi elhivatottság. Később én is átnéztem a képeket, majd beüzemelésre került a Just Dance, átbeszéltük a terveket, lehetőségeinket, megállapítottuk, hogy többször kellene ilyet csinálnunk, aztán ahogy kezdtünk punnyadni, elindultak a hazaszállingózások. Mi végül Vixennel és Junkoval valamikor nyolc körül indultunk el, addigra megszáradtak a zoknik is.

Hóhercegnő

A “Hóhercegnő” nevet ez a kép adta. Mintha Sisi egyik ruháját viselném! Fotó: Chibi Photography, edit: Galaxina

Összességében, nagyon jó nap volt, a kisebb morgolódások ellenére (avagy soha ne ijesztgesd azzal Galaxinát, hogy fázni fog, mert utál fázni) végül is egy kifejezetten pozitív és lelkesítő napot tudhattunk magunk mögött. Úgy érzem, egy csapatnyi emberből, akik közül nem mindenki ismerte elég jól egymást, vagy nem mindenki hitte, hogy képes lesz együtt dolgozni a másikkal, egy egészen jó csapat alakult ki. Én pedig azon gondolkozom, hogy ha ebből a nem túl összeszokott bandából ilyen jó képeket és jó csapatmunkát tudtunk kihozni, mi lesz akkor, ha már mindenki ért mindenki más legapróbb rezdüléseiből is, és olajozottan működik együtt az egész?

Galaxina

You may also like...

Comments are closed.