Junko első külföldi conos élményei!

Szép estét Mindenkinek! Véget ért a csapat második külföldi conja, a Vienna Comic Con 2017 és végre kész az élménybeszámolóm is! Naggyon hosszúúú és tartalmas lett! Remélem Ti is úgy izgultok, mint én az indulás előtt! Tényleg nagyon be voltam zsongva, hiszen először utaztam Bécsbe, ráadásul az első külföldi conomra! Yaaay!*v*

Induláskor jól felkészültem a hidegre!

 

Kezdjük az előkészületekkel! Galaxina szervezte a szállást, a kocsit és a jegyeket is, ezért nagy köszönet jár Neki! Sikerült egy olcsóbb apartmant találnia mindkét napra, ami az én keretembe is belefért, így szombaton és vasárnap is conozhattunk, de hogy milyen érdekesen alakult az ott alvás, arról majd később mesélek! 

Egyszer volt, hol nem volt, a Living Dream Project VIECC különítménye Galaxinánál gyülekezett péntek délután, aki éppen az angyalszárnyait ragasztotta és a csapat többi tagja is besegített neki, hogy időben indulhassunk. Este jóóól megpakolt csomagtartóval felkerekedtünk, hogy meghódítsuk Bécset! Öttagú csapatunk három óra kocsikázás után sikeresen megérkezett a rendezvénytől nem is olyan messzi szálláshelyére, ahol a cosplayes készülődés közben Galaxina bolognai spagettit készített vacsorára, amiből még a vasárnapi hazaútra is maradt! Heniko elvégezte az utolsó simításokat a vasárnapi original páva kosztümjének köpenyén, én ráncba szedtem szombati bolyhos katicabogár ruhámat, Atis és Gergő pedig próbálták kipihenni az út fáradalmait a nagy hangzavar közepette.
Miután elkészültem a ruha bolyhainak kifésülésével, úgy gondoltam felfedezem egy kicsit a pici apartmant, mert bevallom nagyon kíváncsi lélek vagyok! :3 Találtam pár angol konnektorátalakítót, száraz tésztát a szekrényben, teát, de cukrot sehol és…. indokolatlanul rengeteg fajta és mennyiségű sót! XD Miközben átnéztem a szobát is, ráleltem egy beragadt fiókra, amiről gyorsan kiderült, hogy Heniko pakolt is bele, de ezután elég sokáig tartott, mire mindent kiszabadítottunk belőle. Végül semmit sem hagytunk ott ajándékba a következő vendégeknek! Igazi csapatmunka volt!  Ezek után egy fiókba sem mertünk bepakolni, ezért én rögtön lecsaptam az ágyam melletti dohányzóasztalra és oda készítettem ki mindent szombatra. De itt a lista még nem ért véget! Az egyik konyhai fiók elülső lapja is csak oda volt támasztva és a zuhanyfüggöny is a fejemre esett a karnisával együtt….O.o Végül is…. olcsó volt és csak aludni mentünk oda, na! Szerencsére azért nálunk több lábbal rendelkező lakókkal nem találkoztunk!

Egy kiadós vacsora és tusolás után éjféli fekvés és hajnali kelés várt ránk. Szombat reggel én keltem elsőnek, mert szeretek nagyon korán kelni, ha conra indulok, ezért már reggel ötkor nagy volt a nyüzsgés! Beköltöztem a fürdőszobába “sminkelni” mert szégyenlős vagyok, Heniko és Galaxina pedig a konyhában készülődtek. A fiúk még aludtak, mint a tej, hiszen ők tíz perc alatt összekapták magukat az induláshoz. Fél tizenegykor izgatottan ültünk be a kocsiba, és a conra hajtottunk. Az egyetlen akadály köztünk és a helyszín között egy óóóriási park volt (Három ó-val, mert olyan nagy volt! <–Itt Junko logika figyelhető meg! ) és kocsival nem volt áthajtási lehetőség, így meg kellett kerülni az egészet, de legalább élvezhettük a gyönyörű kilátást! :3 A rendezvény helyszíne többszintes parkolóházzal is rendelkezett, ezért viszonylag gyorsan találtunk helyet.
Az épületek között fűtött folyosókon át közlekedhettek a látogatók, ezért csak a parkolóháztól a bejáratig kellett átsietni a melegbe. Előttünk kígyózott a sor a bejáratnál, de az Ani-Mániának köszönhetően gyorsan bejutottunk, hiszen Galaxina a rendezvényen készített interjúkat a magyar cosplayerekkel a műsor számára. Egy külön csarnokot tartottak fent csak a ruhatárnak, ami mindenképpen figyelemre méltó, de mi ezt nem tudtuk kihasználni, mert a kocsiban hagytuk a kabátokat.

Karszalag helyett belépőkártya!

Az is pozitívum volt számomra, hogy a VIECC-en nem karszalagot kaptunk, mint a magyar conokon, amiket szinte lehetetlen elrejteni a fotókon, hanem nyakba akasztható kártyákat WEEKEND felirattal, mert hétvégi jegyünk volt. Viszont sokak nyakában lógott csak szombati vagy csak vasárnapi kártya, mint például, akik a magyar busszal érkeztek szombat reggel. :3 Már a sorban összefutottunk velük és üdvözöltük egymást!
Imádtam, hogy ezeket a kártyákat le szabadott venni a fotókhoz és nem is volt muszáj hordani sem, táskában is szállítható volt, de minden épületbe lépés előtt fel kellett mutatni. Nagyon sok ilyen ellenőrző pont volt, még fegyver stand is, ahol megvizsgálták a nagyobb cosplay kellékeket és Heniko kapott is egy mágikus, kék kábelkötegelő gyűrűt a kaszájára, hogy ezzel leredukálják annak minden erejét és beengedjék más épületekbe is!  Miközben erre a csodára vártunk csak még izgatottabb lettem! Ilyenkor utálok egy helyben állni, amikor ennyi látnivaló van körülöttem! A legszebb az volt az egészben, hogy hallottam, ahogy mindenki németül beszél!*w* Imádom ezt a nyelvet, de sajnos még nem értem és nem beszélem, de egyszerűen szerelmes vagyok belé! Csodálatos volt hallani! Legelőször persze mindenki németül szólt hozzánk, majd gyorsan angolra váltottunk. Az angol középfokúm nem hagyott cserben, nagyon jól elvoltam mindenkivel! :3

Szombaton csak egy darab Feketemacskával találkoztam és muszáj volt készítenünk egy közös képet!

Ácsi! De melyik cosplayekben is voltunk szombaton? Hiszen induláskor még alig fértünk be a kocsiba! Heniko Ruby Rose jelmezét öltötte magára hatalmas kaszájával, amivel óriási sikert aratott az osztrák conozók körében, Galaxina Hablatyként rajongta körbe Liui Aquinot, én pedig kényelmesre vettem a figurát, mert sajnálatos módon nem készültem el a Démoni Sebastian jelmezemmel, így kis piros katicabogárként elbújtam a tömegben, -és vasárnap sokszor Heniko köpenye mögé is XD- hogy zavartalanul felmérhessem a terepet a jövő évi nagyobb terveimhez. Még mindig nem tudom megmondani, hogy érdemes-e nagyobb cuccal kimennem a VIECCre versenyzés nélkül, mert nagyon lassan haladtunk a sok fotót kérő látogatótól és a köpenyeket is rendszeresen letaposták, szárnyakkal pedig már a Tavasztündérem óta tudom, hogy életveszély közlekedni…  Ezen még úgyis van egy évem gondolkodni! A magyar conokkal ellentétben jóval kevesebb cosplayer látogatta a rendezvényt, ami számomra nagyon furcsa volt, de egy idő után persze megszoktam a sok civil ruhás vendéget.
Az első két órában máris felállítottak minket miközben nagyban reggeliztünk és belekerültünk egy pózolós conos videóba! Még sosem szerepeltem ilyenben, de mindig is akartam!*—-* Azóta még nem találtam meg a videót, de ha meglátjátok valahol, kérlek ne habozzatok nekünk elküldeni! Két fekete-piros és egy barna-zöld emberkét kell keresni piros kanapéknál! Köszönjük! 

A rendezvényen kis csapatunk gyorsan szétszéledt. Atis elindult fotózni és csak néha futottunk össze vele azon az óóóriási területen. Amíg Galaxina az interjúkat készítette a magyar látogatókkal, addig Heniko és én körbenéztünk a művészek csarnokában, a kiállításokon és az árusok standjainál. Egyébként először találkoztunk és mászkáltunk együtt de nagyon megkedveltem! Nagyon csöndes, de nagyon aranyos! :3
Két csarnokban is válogathattunk a szebbnél szebb printek közül, különböző országokból érkezett művészektől, és muszáj volt vennem is egyet emlékbe! Természetesen aláírást is kértem rá az alkotótól a fénymásolt mellé! Itt oldalt megnézhetitek milyen szépet hoztam!
Szó szerint hatalmasak a kiállítások is a rendezvényen főleg Star Wars témában, de egy kis részleget a Mad Max és a Trónok harca is kapott! A kiállítási tárgyak gyönyörűen kidolgozottak, sokuk elektronikával is felszerelt. és nagyon film hű, mint amilyen a ház méretű TIE Fighter is volt!*–*
Japánok is árultak kint és nagyon jó minőségű teljes cosplayeket is kínáltak, ami nálunk ritkaságszámba megy! Ruby Rose, Rem-Ram, Naruto, Bleach, és még sok más cosplayt is találtunk, rengeteg kimonot, illetve nagyon aranyos kigurumikat is! Volt Toothlesses, unikornisos és pandás is!*-*
A fancuccokból sosem elég! Sok-sok plüsst, pólót, trikót, pulóvert, szoknyát, táskát, sapkát, sálat, mamuszt, pénztárcát, esernyőt, figurát, édességet, kardot, tollat, etc… is kapni! Elhatároztam hát, hogy veszek valami hasznosat magamnak, és apu is mondta, hogy végre költsek már magamra, mert betegesen spórolós vagyok, szóval kerestem valamit, amit akár napi szinten is használhatnék és mindig az első VIECC-emre emlékeztetne, így egy nagyobb pandás plüsstáska és egy Pikachus-Mimikyus érmetartó pénztárca mellett döntöttem, amikre már amúgy is szükségem volt, mert a régiek már nagyon elhasználódtak. Szóval tök jól jártam! Még Kuroshitsujiból egy Funtom nyuszis mamuszon, egy unikornisos esernyőn, egy unikornisos tollon és nyuszis, hörcsögös plüsstáskán vaciláltam, mert azok is hasznosak, de ők végül ott maradtak. Szeretek csak hasznos dolgokat vásárolni! Na jó, a mini mochi nem hasznos, de apu örült az ajándék finomságnak és a fémpénzt elég veszteségesen váltanák vissza, szóval meg kellett tennem! A hazai conokhoz képest egyébként nem drágább az ottani kínálat, csak jól körbe kell nézni és tisztában lenni az aktuális árfolyammal! Hasonló árban vannak a dolgok, de magyar conon nem szoktam vásárolni, csak nagyon ritkán, akkor is valami picit barátok pultjaitól. :3
Ami furcsa volt, hogy csak két pultnál láttunk cicafüleket, míg nálunk az egy főre jutó cicafülek száma mindig több, mint egy átlagos macskáé. Elég kevesen is viselték. Gombák és kis növénykék sem nőttek ki az emberek fejéből. Ennek minden bizonnyal az lehet az oka, hogy nem japán és anime tematikájú a rendezvény, hanem film, sci-fi és geek orientált. Természetesen itt is voltak saját készítésű ékszeres és steampunk pultok is, de azok a művészek csarnokában, nem az árus részlegen.
Megtaláltuk a Polip, a Teetaku és az Amai teaház pultjait is elszórva az épületben és oda ugrottam köszönni is nekik! :3 Rengeteg magyarral találkoztunk. Sokszor azt figyeltük mikor libben el mellettünk pár magyar ajkú conozó. Nagyon szerettem volna Paszullyal és MadMiyoval is találkozni, de csak távolról láttam meg őket egy pillanatra és éppen elfoglaltak voltak, szóval nem zavartam őket. :3

Mindeközben próbáltam figyelni rá, hogy conon is egyek valamit. Egyre kiegyensúlyozottabban étkezem cosplay készítés közben is, amitől sokkal hatékonyabban tudok dolgozni, szóval azt is kitűztem célul, hogy mostantól nem csak megsétáltatom a kajámat a conon, de meg is eszem! Ez valamilyen szinten megvalósult, de arra számítottam, hogy lesz egy ramenes valahol forró vízzel és meg tudom csinálni a kávémat és a levesemet is, de egy sem volt. Sushis sem volt a fentebb említett okok miatt. Ezzel szemben volt hamburgeres, hotdogos, kis gurulós amerikai stílusú utcai büfé és rengeteg édességes pult is, viszont ha ott akart enni az ember, hosszú sorra számíthatott. Hiányoltam az üdítőosztogatást, mert a magyarok említették, hogy tavaly volt és nagyon örültem volna egy pici Fantának, bár elővigyázatosságból felkészültem egy liter narancslével! :3

A napunk mászkálással és a kalandvágyamnak köszönhetően hosszú felfedezéssel telt, lévén, hogy nem volt túl sok program ezen a rendezvényen. Ki lehetett próbálni új és régi játékokat, úgy mint nálunk. LoL meccs is volt, bár nagyobb összegű nyereménnyel. Asztali rpg és kártyajátékok is várták az érdeklődőket. Úgy tudom nem tartottak előadásokat és a cosplayversenyen kívül más verseny nem is nagyon volt, de javítsatok ki, ha tévedek!
Az utolsó szombati programunk az előbb emlegetett cosplayverseny megtekintése volt, amit vegyes érzésekkel telve ültem le megnézni a színházteremben. Egyrészt szomorú voltam, mert nem készültem el időben és lecsúsztam a versenyjelentkezésről, másrészt viszont boldog, mert rengeteg volt a magyar versenyző és mindenkinek lelkiismeretesen szurkoltunk a csapatunkkal! Hosszú sorban állás után jutottunk csak be a terembe és középtájt foglaltunk helyet, mert a többiek később érkeztek és bevártuk őket. Felmérve a rendkívül erős mezőnyt, az alsó középkategóriában végeztem volna, ami szerintem egy VIECC méretű versenyen nem is olyan … rossz?… talán? A végére már körülbelül azt is el tudtam dönteni, hogy melyik kategóriában tudtam volna Sebbyvel nevezni, mert az elején ez is probléma volt számomra a szabályzatot olvasva. Három kategóriában lehetett jelentkezni: nagyon varrós, nagyon elektronika+páncél és larger than life, azaz óóóriás cosplay. A 3 méter fesztávú démonszárnyakkal, amik még most is kovácsolás alatt állnak, vagy az utóbbiba, vagy a nagyon varrósba estem volna, mert minden ruhadarabját kézzel varrom. Páncél és elektronika az egy szem pici vállvértjeimmel és a manuális szárnyszerkezettel kizárva.
A versenyt EyeOfSauronDesign nyerte, így ő fogja képviselni a rendezvényt Chikagoban! Gratulálok neki és minden versenyzőnek! :3 Az ottani verseny sokban eltér a miénktől. A délelőtti előzsűrizés után a színpadi fellépés csak este hatkor kezdődik, így mindenkinek van ideje lelkileg és előadásban is felkészülnie rá. A konferáló az általad leírt szöveget olvassa fel, ami a cosplay elkészülésének részleteiről szól, miközben végigvonulsz fél perc alatt a színpadon. Miután lezajlott a színpadi verseny is, rövid zsűriző szünet következik, amit egy nagy zenekvízzel tesznek szórakoztatóvá a közönség számára. A dj felkeveri az ismert dalokat, anime openingeket, rajzfilm főcímdalokat a színpadon, a konferáló pedig a közönségben sétál és aki jelentkezik, odasiet hozzá, és ha jó a válasz, kis ajándékkal jutalmazza. Ez számomra nagyon szimpatikus volt és nagyon élveztem, bár inkább meghagytam másoknak a lehetőséget! Miután a zsűri meghozta döntését jöhet is az eredményhirdetés! Minden kategóriának lesz egy nyertese és egy, aki a verseny legjobbja, lesz a VIECC Champion. Őt küldik Chikagoba a ComicConra. Tavaly a mi Okkidonk nyert, aki a mostani versenyen zsűriként vett részt! 

Furcsa mód aVIECC sokkal hamarabb zár, mint a mi conjaink. Már este hétkor indulhattunk is vissza a szállásra. Ott újból bolognait vacsoráztunk, bár én előbb elpakolni szeretek és csak utána enni, ezért utolsónak vacsoráztam, de legalább nyugodt volt a lelkiismeretem, hogy minden szép rendben van vasárnapra! :3 Utána bedőltem az ágyba és reggel ismét korán keltünk. Megint befoglaltam a fürdőt, hogy összehozzam életem első BJD sminkjét! Nem igazán tudtam hogyan kezdjek hozzá, ezért reggel még youtubeoztam előtte egy kicsit. Végül a cuki kislányból, amit elterveztem, cuki kisfiú lett… cuki rózsaszín ruhákban… hááát nem így akartam, de legalább tanultam belőle! Végül megszerettem és magamhoz képest egész jó lett! :3

Tízkor már át kellett adni a szállást, így gyorsan összeszedtem magam az utolsó pár percben. Szerencsére semmit sem sikerült ott hagynunk! Megint megkerültük a parkot és megint gyorsan bejutottunk. Galaxina esküvői ruhájában volt és a szombat este befejezett angyalszárnyaival törte az utat. Heniko bámulatos páva köpenyével mindenkit elkápráztatott, Atis fotósnak öltözött, én pedig megint piciben voltam és elrejtőztem egy puha és meleg rózsaszín ruhában, nagy, kerek fülmelegítővel, de nem bántam meg! Egész nap osztottuk Heniko névjegykártyáit, amit az ingujjamból, Ő pedig a kesztyűjéből rántott elő! Nagyon sokan állították meg fotózni, sokszor olyan helyen, ahol esélyem sem volt kimászni a képből, ezért leguggoltam a köpenye mögé és leleményesen megoldottam a problémát!

A képet Franz Toomiste készítette!

Nyugis, conozós napunk volt. A legpörgősebb mégis én voltam, ami azért furcsa, mert az itteni conokon mindenki hangosabb és hiperaktívabb nálam a társaságomban. Talán ez azért van, mert az LDP többi tagjához képest fiatalabb vagyok. :3 Egy párszor engem is elkaptak fotózni, de szerencsére nem sokan. Nálunk gyakran egyik épülettől a másikig sem tudok fél óra alatt eljutni, ezért annyira jó volt, hogy most kis kényelmes és meleg cuccokat hoztam. :3
A vasárnapi nyitvatartás a szombatinál is rövidebb volt! A rendezvény már ötkor zárt, így nekünk is indulnunk kellett haza. Nehéz szívvel hagytuk el Bécset. Mire a határra értünk kis buckákban fagyott meg a hó, és reménykedtünk, hogy Budapesten még nem röpködnek hógolyók! Épségben Pestre értünk és Galaxinától mindenki hazafelé vette az irányt. Itt a vége, fuss el véle! :3

 

 

Ha tehetitek mindképpen látogassatok el más országok rendezvényeire is! Nagyon izgalmas és új érzés, pedig ugyanaz a téma, ugyanaz az érdeklődés, mégis annyira más! Az emberek elképesztően kedvesek és nyitottak a külföldi vendégekre! Ráadásul még a nyelvet is gyakorolhatod élőszóban! Nagyon szeretnék jövőre is kilátogatni, imádtam! Köszönöm, hogy végigolvastad és remélem Neked is conhangulatod támadt tőle, mint most nekem, vagy kicsit kirángattalak a monoton munkából, vagy a cosf*ckból! :3

 

Junko Lavender

 
 
 

 

 

 

 

 

You may also like...

Comments are closed.