Ahhoz, hogy egy parókát rendbeszedjünk és rendben tartsunk, szükségünk van néhány eszközre. Ezeket eredetileg elengedhetetlen és hasznos kategóriákba akartam rendezni, aztán rájöttem, hogy a legtöbb inkább hasznos, de megoldható a paróka ápolása akkor is, ha nem rendelkezünk vele. Ám amint beszereztük, elengedhetetlennek tűnik, mert annyira megkönnyíti a dolgunkat. Lássuk hát, mik azok az eszközök, amik közül válogathatunk, ha a parókánk kifésülését kócokkal való, végeláthatatlan háborúzásból egy kifejezetten megnyugtató es szórakoztató tevékenységgé akarjuk változtatni!

Ismét felbukkant a Blackface téma a cosplayben, ám most sosem látott port kavart a téma, köszönhetően annak, hogy egy cosplayest (Livanart Cosplayt) kizártak erre hivatkozva az Eurocosplayből. Hozzánk, magyarokhoz leginkább most jutott el ez a kérdéskör, a legtöbben nem is tudtak a blackface létezéséről. Én azok közé tartozom, aki ezt a vitát már jópár éve figyeli, sőt, bele is szólt néha, megpróbálva megérteni a másikat, és megértetni vele a saját álláspontomat is, így rengeteg olyan kérdésre kaptam már választ tőlük, amiket most sorra tesznek fel a magyar cosplayesek. Ez a cikk elsősorban ezeket a válaszokat hivatott összefoglalni, hogy azok is értsék, mi is a helyzet és a probléma, akik most hallanak erről először.

Nos, elég rég írtam már, pedig rengeteg félkész cikk és téma vár még az oldalon arra, hogy elővegyem és befejezzem! Ez viszont most hirtelen kijött belőlem, és elég aktuális, így arra gondoltam, írok egy kis guide-ot arra, hogy ha valakinek kritikát adsz (vagy akár mondhatjuk, hogy valakit kritizálsz), annak mégis mik az alapszabályai? Mi a különbség vélemény, kritika és a mondjuk úgy, “fikázás” között? Érdekel? Lássuk!

Szép estét Mindenkinek! Véget ért a csapat második külföldi conja, a Vienna Comic Con 2017 és végre kész az élménybeszámolóm is! Naggyon hosszúúú és tartalmas lett! Remélem Ti is úgy izgultok, mint én az indulás előtt! Tényleg nagyon be voltam zsongva, hiszen először utaztam Bécsbe, ráadásul az első külföldi conomra! Yaaay!*v*

  Már nem is tudom mit csináltam, amikor Galaxina feldobta nekem az ötletet, hogy lenne-e kedvem elmenni az idei VIECC-re. Emlékszem, hogy mennyire izgatott lettem és olyan gyorsan gépeltem a választ, hogy szó szerint füstölt a billentyűzet. Magamtól talán sosem kezdek gondolkodni ez ügyben, de itt most bekopogtatott a lehetőség a facebookos ablakon. Azonnal ötletelni kezdtünk – kezdetben csak így kettecskén –, hogy vajon milyen cosplayeket kellene választanunk. Neki Hablaty (Így neveld a sárkányodat) volt az első választása, mert Liui – egy Fülöp szigeteki, cosplayes zseni, aki a VIECC cosplay versenyének egyik zsűritagja volt – szintén ezt a cosplayét vitte magával. Bevallom, én nem ismertem előtte, de ezek után én is utánanéztem a munkáinak és… azta! Valami elképesztően ügyes a fiúcska! Nade! Térjünk vissza hozzám. Első gondolatom Ruby Rose volt. Szeretem azt a cosplayemet, mert jók a színei, látványos, ismert és ott a kaszám is, ami szétszedhető, így könnyen szállítható! Praktikum a négyzeten! Igazából a második jelmez kiválasztása sem okozott gondot fejtörést, és ezzel Galaxina is hasonlóan volt. Ő már régóta szerette volna megcsinálni original karakterét, és most itt is volt a tökéletes időpont a debütálására. Én szintén original karaktert választottam: Kujakut, aki az én is szép pávaistennőm.  A jelmezek…

Végre! A Főváros, Tyass-Arien! Hosszú út áll már mögöttem, és igen elfáradtam, de megérkeztem ide! Ráadásul olyan szerencsém van, hogy a városkaput pont a Kert Negyednél fogom elérni, vagyis nem kell végigvándorolnom Tyass-Arien összes kerületét ahhoz, hogy elérjem a fogadót. Hogy is hívják? Hú, valami tündéres. De nem sok egyéb szálláshely van még ebben a kerületben, jó okkal. Elég… nagy a hely, ahogy mesélték. – Ki vagy, és mit akarsz? – üti meg a fülemet egy bársonyosan érces hang, én pedig arrafelé fordulok. Egy kapuőr, bár sosem láttam még hozzá hasonlót. A bőre enyhén zöldes árnyalatú, haja hosszú, és sötétbarna. Magas és karcsú férfi, mégis, igazi harcosnak tűnik. – Havasi Csilla vagyok, Macska Alakváltó az északkeleti Magasdomb Törzsből. A fővárosi törzs Holdvezérét keresem! – felelek nyíltan, hiszen nincs takargatnivalóm. Ráadásul érthető a Főváros szigorú védelme, jobb, ha nem tévednek ide bajkeverők. Ugye? – Rendben. Mostantól az Alakváltó vezérek felelnek érted. Jelentkezz náluk azonnal. – válaszol a férfi, én pedig bólintok, és belépek a városkapun. Lépek még néhányat, majd hirtelen visszafordulok. – Elnézést, de… Önök ugye… Erdei Elfek? – kérdezek rá kicsit félénken. Bőrük és hajuk színe mellett öltözékük is a természet színeiben pompázik, mint akik teljes összhangban élnek az erdővel.…

Jó ideje nem volt alkalmunk komolyabb fotózást szervezni, és több okból is hiányoltuk már a dolgot. Egyrészt, ezek a fotózások mindig összekovácsolják kicsit a csapatot, lehetősége van a régebbi és újabb tagoknak jobban megismerni egymást (ami a con pörgésében elég nehézkes), emellett pedig lehetőségünk van gyakorolni, fejlődni, újat alkotni.

Filmeken már igen sokszor találkoztunk azzal a jelenséggel, amikor egy sztárt vagy például krimikben egy hétköznapi embert valaki megszállottan követ, ami akár veszélyes szintre is fordulhat. Ám valahogy keveseknek jut eszébe az, hogy a magyar Conokon is előfordulhatna ilyen eset. Ez mindig olyan távolinak tűnik, pedig valójában nem az!