Tippek és trükkök: Színpadi mozgás

IMG_2128

Miharuval az interjú hátterében is pózoltunk a színpadon, mert nem mindig csak azt nézik, aki épp beszél. Fotó: Német Attila

Manapság az internet csurig van különféle cosplaykészítési tutorialokkal. Lényegében, ha bármit el akarsz készíteni, elég elővenni a google-t, és beírni a megfelelő keresőszavakat, majd szorgalmasan kutatni a nekünk legmegfelelőbb tartalom után. Egy kis gyakorlással könnyedén elsajátíthatjuk a varrás vagy páncélkészítés trükkjeit és fortélyait, és lépten-nyomon belefutunk mindenféle tippekbe, vagy ha épp nem a neten, úgy esetleg a conon, vagy közösségi oldalakon adnak néhány jó ötletet az ismerőseink, barátaink, vagy akár vadidegen cosplayesek. Ám roppant kevés információ van arról, ami szerintem nagyon lényeges, nem csak performance, hanem craftmanship verseny kategóriában is: a színpadi mozgás. Persze, nehéz is tudni, hogyan mozogjunk a színpadon, amikor esetleg még egy sima fotós pózba sem tudunk jól beállni, de az is elég nagy téma, és külön cikket érdemel. Maradjunk hát a mozgásnál, amire úgy gondoltam, most összeírok pár lényeges tippet, mindezt Mantis és Cassidy ihletésével. Mantis az Adamas Táborban tartott egy roppant érdekes és tanulságos előadást, amivel nekem mondjuk szerencsére nem mondott tartalmilag nagyon sok újat, ha logikusan végiggondolom, én is erre jutok, az viszont mindenképp új tanulás volt, hogy ezek nem mindenkinek egyértelműek. Az előadásnak egy összefoglalóját a Mondo Magazinban is olvashattátok (2014.10. Cosplayben a színpadon – Tippek és trükkök Mantistól), Cassidy pedig az épp pár napja történt 2015-ös tavaszi PlayIT-es fellépésével adott egy jó kis tippet. Mindehhez némileg hozzájön a Gyűrűk Ura Cosplay Club fellépéseinek megfigyelése, amiről ugyebár mindig mondunk véleményt utólag, és mivel a léc magas, ezért a legapróbb dolgokba is bele kell kötnünk, ami bizony, erősen elgondolkodtat a színpadi mozgás kapcsán. Nézzük hát a listát:

A színpad széle tabu!

Ha túlzottan oldalra mész, egyszerűen nem vagy eléggé középen, nem nagyon látnak az egyik oldalról, és… kiesel a figyelem középpontjából. Szó szerint. Ha két-három karakter cselekedetei a színpad szélén történnek (kivéve a külön okot, ahol ez igen fontos momentum), akkor úgy fog kinézni, mintha az előadásotok elcsúszott volna. Ha a színpad hátuljára mész, a közönség szinte nem is fog látni, a színpad elején viszont két problémába is ütközhetsz. Az egyik az esetleges rövid szoknya, akkor ugyanis a színpad előtt állóknak villanthatod is a bugyidat egy ilyen mozdulattal, vagy épp a fotós kap el egy olyan képet, ahol aztán ország-világ láthatná, milyen csini a fehérneműd, ha esetleg felkerül a netre. A fotósok pedig igenis, a színpad és a közönség között fognak grasszálni. A másik probléma pedig a világítás lehet, a színpad elején ugyanis rengeteg lámpa sorakozik, ami arra hivatott, hogy a színpadot fényárba borítsa. Ha túlzottan előre mennél, esetleg besétálhatsz alájuk, és túl magasról fog érni a fény, aminek csúnya eredményei lehetnek, főleg a fotókon és a videón. Egyik eredmény a “panda-effekt”, vagyis, amikor a szemöldökcsontod úgy beárnyékolja a szemgödrödet, hogy a szemeidből egy sötét foltot csinál. Ha pedig kalap van rajtad, akkor annak az árnyéka az egész fejedre kiterjedhet, ezt saját bőrömön tapasztaltam. Lényegében ugyanazért nem állunk a színpad elejére, a lámpák alá fényviszonyok tekintetében, amiért nem fotózunk senkit nyár közepén délidőben: túl magasról jön a fény, és iszonyatosan fog kinézni.

Légy magabiztos!

IMG_9290

Mantis fellépéseiből érdemes tanulni, gyakorlata miatt pedig már magabiztosan mozog a színpadon. Fotó: Német Attila

Ez persze, sok apró trükkön múlik, és a további pontokon is, de összességében, egészen más egy magabiztos cosplayest látni a színpadon. Sokszor szimpatikusabb a kevésbé kidolgozott jelmezben magabiztosan vándorló személy, aki pontosan tudja, hogy mi a dörgés, mint valaki, aki egy hatalmas és gyönyörű felszerelésben ijedten totyog végig a színpadon. Viszont ahhoz, hogy határozottan állj ki, és biztonságban megtölthesd a színpadot, még több apró trükkre van szükség!

Tudj járni a cipődben!

Avagy nem érdemes a zseniális cosplayhez olyan cipőt venned, amiben az egyensúlyod instabil. Ha a járásod bizonytalan, a megjelenésednek az összképét rontja, ezt pedig szintén valahol saját tapasztalatnak érzem. Hiába csinos a tűsarkú, ha kibicsaklik a bokád minden lépésnél, bizonytalanná fog válni a járásod, és az egész kisugárzásod fogja bánni a dolgot. Határozottan járni pedig csak magabiztosan lehet.

Emelt fővel haladj!

Ha folyton a lábad elé nézel, az is bizonytalanságra utal. Ha a karakterednek nem követelménye mindez, vagyis nem szándékosan hozod a bizonytalanul lába elé leskelődő személyt, akkor az legyen az utolsó problémád, hogy mi is van pontosan a színpadon. Ha az első javaslatot betartod, úgysem mész olyan szélre, hogy a perifériás látásodból kiessen a színpad, ezáltal megkockáztathasd, hogy egy csúnya mellélépéssel lebukfencezel róla. Fejet fel, húzd ki magad, a levegőt tüdőre vedd, az kiemeli a mellkasod, és máris magabiztosan festesz majd!

Válassz jól zenét!

Ha teheted, érdemes a ritmusos, lendületes számok közül választani – már persze, ha az esetleg illik a karakteredhez. Én a tündémmel nem jártam jól ilyen tekintetben, de az más kérdés. Amennyiben a zenének ugyanis jó a ritmusa, visz magával a lendülete, arra ösztönösen úgy tudsz lépni, ahogy a ritmus hozza, ami már felér egy félsikerrel.

Hallgasd rongyosra a zenédet!

Ha éjjel-nappal az a szám megy nálad, akár a gépről, akár mp3 lejátszóról, annyira benned lesz a dallam minden mozzanata, hogy biztosan tudni fogod, milyen dallam lesz a következő, és előre be tudod táblázni magadnak gondolatban, hogy arra mit fogsz csinálni. Egy nagyon jól ismert zenére még rögtönözni is könnyű ám! 🙂

Csak lazán!

Ha úgy mész fel a színpadra, hogy nem foglalkoztat, nyersz-e, vagy sem, vagy épp az, hogy sikerül-e a terved, vagy sem, akkor gond nélkül elő is tudod majd adni, amit szeretnél. Egyszerűen azért, mert nem izgulsz a tétje miatt. Amikor Ty Lee-vel mentem fel a színpadra a cosplay.hu farsangon, nem nyerni akartam, hanem csak tapasztalni a dolgokat, gyakorolni kicsit, és mert jó szórakozás. Felmentem, valamit táncikáltam, és nem aggódtam azon, hogy jaj, mit fognak szólni, úr isten, elrontottam. Cassidy is hasonlót művelt a PlayIT-en, felment, sétált, mozgott valamit, de nem aggódott a részleteken, amolyan “minden mindegy” hangulatban ment fel, és lássuk be, ez nem igazán sütött róla. Amikor viszont izgulsz, akkor a legapróbb bakira is kijöhet a pánikolás, az agy blokkol, és azon kattog, hogy “úristen, elrontottam, most mi lesz?”, és esetleg a következő lépést is elfelejted. Egyetlen apró bakit senki nem fog szrevenni, ha nem hagyod,hogy dominókhoz hasonlóan felborítsa az előadásod további részeit.

Rögtönözz, ha kell!

Korra és a víz

Korra az előadás után is tartott egy kis bemutatót. Fotó: Német Attila

Igen, kitaláltad a koreográfiát, és szépen be is gyakoroltad, de nyugi, rajtad kívül senki nem fogja tudni, hogy mi is a pontos terved, így azzal sem lesznek feltétlenül tisztában, hogy hibáztál-e az előadáson? Ha tehát hiba csúszna be, egy gyors és ügyes rögtönzéssel könnyedén javítható a probléma, sokszor pedig a közönség számára is pozitív, akkor is, ha látványos a “hiba”, ha azt kreatívan meg tudod oldani. Például a cosplay.hu farsangon Korrának a waterbender szalagjaiból beakadt az egyik, de nem esett kétségbe, megállt, egy gyors mozdulattal megigazította, majd folytatta az előadást, anélkül, hogy problémázott volna bármin.

Tömegben is van dolgod!

Amikor sokan vannak fenn a színpadon, és a figyelem épp az előtérben dolgozó szereplőkön van, te pedig csak állsz a háttérben, akkor se csak malmozz. Maradj a karakter szerepében, és annak megfelelően reagálj a körülötted zajló történésekre, mert hidd el, lesz, aki ha csak egy pillanatra is, de azt fogja nézni, mit is csinálsz.

Használj széles, látványos mozdulatokat!

Valamikor még ifjonc koromban láttam egy felvételt, ahol interjúban mesélte el az egyik színész, hogy mi a különbség aközött, ha egy filmben gyújt cigarettára, és aközött, ha ugyanezt egy színházi szerepben teszi meg. Meg is mutatta: a filmnél fogta magát, sima, megszokott mozdulattal rágyújtott. Amikor a színpadi bemutató jött, minden mozdulata olyan széles volt, hogy szinte kinyújtotta a kezét teljesen akkor is, amikor elővette az öngyújtóját. Persze, itt sem árt, ha a mozdulat nem természetellenes, de a magyarázat egyszerű: a filmen a kamera közelről vesz, mindenki jól látja, mit csinálsz. A színházban az emberek a terem végében vannak, többnyire csak kisebb alakokat látnak a színpadon mozogni, egyértelművé kell tenni nekik, hogy épp milyen mozdulatot tesznek. Épp ezért, ha például a performance-ban körbemutatsz, mondván: “nézz csak körül, mi van itt”, akkor is nyújtsd ki vállból az egész karodat, és minél szélesebben mutass körbe, úgy a terem végében álló emberek is jól fogják látni, mit is csinálsz pontosan. Sokan épphogy csak megemelik maguk mellett a tenyerüket, emiatt nem érezni, hogy most körbemutattak épp. Ha már az első sor is nehezen látja, akkor a hátrébb állóknak nem sok esélyt hagysz, hogy élvezzék az előadásodat.

Néha gondolj a fotósra!

Mint már említettem, a fotósok gyakran a színpad előtt rohangálnak, keresve a megfelelő szöget, ahonnan jó képet készíthetnek, miközben igyekeznek nem útban lenni egymásnak. Roppant nehéz feladat egy ilyen jellegű eseményen jó képeket készíteni, pedig mérget mernék venni rá, hogy te is örülnél, ha jó képek születnének a színpadi fellépésedről is! Ehhez viszont TE is kellesz! Az egyik trükk az, hogy – főleg egy craftmanship esetében ugyebár – néha megállsz, és pár másodpercig mozulatlanul állsz egy adott pózban. Ekkor a fotósok nyugodtan csinálhatnak képeket, mert nem fogsz belemozdulni, nem lesz elmosódott a kép sehol. Épp ezért (ahogy Mantis is mondta az Adamas Táborban) érdemes egy craftmanshipen például kimenni például a színpad közepére (ne túl előre de ne is túl hátra), és megállni pár másodpercre egy pózba. Aztán mondjuk aránylag oldalra sétálni (szintén ne túl szélre), ott is egy pózt, aztán átmenni a színpad másik oldalára, szintén egy pózt, végül vissza középre. Ez egy egészen jó forgatókönyv, roppant fotósbarát, és több szögből is megmutathatod akár a ruhádat, attól függően, miképp pózolsz. Persze, ezt fel lehet dobni különféle mozgásokkal (pl. körbe is sétálhatsz), a lényeg, hogy a színpad megtöltése közben beállj néha egy-egy pózba, hogy tudjanak fotózni.

IMG_8239

A Checkmate négy tagja épphogy egy képen. Fotó: Német Attila

Tömeges megjelenéskor viszont amellett, hogy megtöltenétek az egész színpadot, ha szeretnétek közös képet is, amin mindenki szerepel, nem árt, ha legalább egy olyan pillanata van a fellépéseteknek, amikor aránylag közel álltok egymáshoz, annyira, hogy a fotósok kamerájába pont beleférjetek. Ha a színpadi fellépés nagy része arról szól, hogy mindenki megáll itt-ott-amott, betöltve az egész színpadot, de nem mozdulva, akkor esélyesen inkább egyéni képeitek lesznek, és közösek nem túlzottan, hisz a fotós nem tud hátrébb menni, mert mögötte van a közönség. Jó ötleteket adhat szerintem a Beépített Szépség című film, ahol ugye, nem álltak a lányok mindig ugyanott, hanem egy adott rendszer szerint időnként mindenki elmozdult a helyéről, egy új helyre ment, ott pózolt, aztán tovább indult a másikra. Folyamatosan csereberélték a helyeiket. Egy ilyen módszerrel mindenki megjelenhet a színpad közepén, egyik szélén, másik szélén, így a szélső nézők jobban megnézhetik mindegyik jelmezt akkor, amikor közelebb kerül hozzájuk. Egy helyre beiktatható a csoportkép-jelenet is, ahol egymáshoz közelebb álltok, szintén pár másodperces pózolás, majd egyszerre mozdulva szétrebbentek, és mindenki megy a helyére. Ráadásul a jól koreografált váltott mozdulatokkal akár látványosabbá is válhat a fellépés, pedig csak craftmanship csoport sétálgat erre-arra. Persze, ehhez az kell, hogy egyrészt, legyen időtök begyakorolni ezt a jelmezkészítés mellett, és minden résztvevő jelen is legyen a fellépéskor, különben rögtönözni kell a kieső szereplő helyének pótlását.

Remélem, ez a néhány ötlet segített abban, hogy a következő színpadi megjelenésed jobb legyen, akár craftmanshipen indulsz, és csak divatbemutatószerűen vonulsz végig a színpadon, akár egy performance részeként lépsz fel. Sok sikert, akárhogy legyen!

Galaxina

You may also like...

Comments are closed.