Név: Tóth András
Nick: Brother, Andrew, Menrich Brother, Andrew Ashford
Facebook oldal: https://www.facebook.com/menrich.brother
Csillagjegy: Vízöntő
Szülőváros: Budapest
Foglalkozás: Admin munkatárs az FHB Ingatlan Zrt-nél.
Kedvenc film és sorozat: – Rengeteg van, de íme, pár: Mentalista, X-akták, Trónok harca, Csillagok háborúja, Gyűrűk ura stb.
Kedvenc videojáték: Szerepjátékok, túlélő-horror és stratégia.
Háziállat, kis kedvenc: Nincs háziállatom, de majd egyszer szeretnék egy pici nyuszit.
Bár még kevesen ismerik Tóth András nevét, ez a közeljövőben változni látszik hála új fényképezőgépének, ötletességének és tanulás iránti vágynak. Íme, egy gamer, aki a kamera mindkét oldalán tevékeny, és nem fél a horror játékoktól sem!
Hogy találkoztál először a cosplayjel, és mi volt az a pillanat, ami miatt csatlakoztál ehhez a közösséghez?
Emlékszem, hogy anno akkori barátnőm vezetett be ebbe a világba. Számomra egy igen kedvelt játékból öltözött be és vett rá engem is, hogy öltsem fel a karakter testvérének ruháját. Ő, mint Alexia Ashford jómagam pedig Alfred Ashfordként szerepelt a Resident Evil: Code Veronica X-ből. Mondjuk nekem csak egy rossz jelmezt tudtunk kölcsönözni, mivel fogalmam se volt az egész dologról. Akkor tudtam meg, hogy általában mindent maguk a versenyzők/beöltözök csinálnak meg, és ettől olyan különleges.
Miért kezdtél el fényképezni, mi inspirál téged benne?
Ugye a legtöbb cosplayes belebújik az adott karakter bőrébe, még jellemben is. Nos, nálam ugyan ez motivált fénykép készítésére, de első sorban a játékokból ismert karakterek. Külföldi oldalakon láttam, hogy mennyire gyönyörű fényképeket készítenek róluk. Tetszett, hogy kicsit életre kell egy kitalált karakter, messze a hétköznapok unalmas világában.
Van olyan személy, akitől sokat tanultál ezen a téren?
2013-ban megrendezett Cosplayer Expo 2-n találkoztam Vékony Csabával (A kisördög és a bagoly Entertainment), akivel a későbbiekben nagyon jó barátok lettünk és az Ő képeit látva az évek folyamán, motivált arra, hogy én is vegyek egy normális tükörreflexes fényképezőgépet. Elkezdtem figyelni kép készítésekor, hogy ne nagyon legyen zavaró dolog a háttérben (tömeg, vagy a leggyakoribb probléma a szemeteskuka). Csabi rengeteg új dolgot, tippet és trükköt mutatott, aminek köszönhetően jobb fényképeket készítek. Magamat afféle padawannak Őt pedig a Mesteremnek tartom.
Milyen volt az első conod?
Eleinte, mint mindenki örültem, mint majom a farkának, hogy fényképet készíthetek cosplayesekről. Régen egy sima digitális fényképezőgéppel jártam és fényképeztem, kevésbé figyelve a háttérre meg a tömegre. Későbbiekben már az akkori Lumia 820-al fényképeztem kisebb nagyobb sikerrel. Aztán ahogy telt múlt az idő úgy cserélgettem én is a telefonom első sorban fényképezés miatt. Lumia 1020-som talán csak kettő vagy három alkalommal volt nálam, majd ezt lecseréltem egy 930-asra. Számomra az első rendezvény olyan érzéssel töltött el, mint mikor Alice járt Csodaországban.
Van tervben, hogy egyszer te is jelmezt öltesz magadra?
Persze! Első sorban kettő karakter van, akit nagyon szeretnék majd egyszer cosplayezni, bár egyikhez sem hasonlítok fizikailag, de ennek ellenére rajta a bakancs listámon, hogy a közeljövőben magamra öltöm a ruhájukat. Tudom, sok meló van a ruha és egyéb kiegészítők elkészítésével, de ez nem tántorít el. Mindig is szerettem alkotni, annak ellenére, hogy nem igen van vénám hozzá. A két karakter pedig nem más, mint: Voldo a Soul Calibur II-ből és Aspharr a Ninety-Nine Nights (N3)-ból.
Van valamilyen vicces vagy meghökkentő fotós történeted?
Rengeteg van. A fotózások mindig jó hangulatba telnek s mindig akad olyan pillanat ami emlékezetes marad egy-egy eseményről. A sok közül, íme az egyik történet dióhéjban: Sajnos a látásom nem az igazi főleg távolra, így gyakran nem ismerek meg embereket még szemüvegben sem! Történt az egyik ilyen cosplay rendezvényen, hogy egyik ismerősöm nagyban integetett (utólag kiderült, hogy nekem) az én irányomba. Nézek jobbra, nézek balra sehol senki a közelembe. Látom, hogy még hevesebben integet az illető és mutatja, hogy menjek oda (még mindig nem esett le, hogy nekem). Megint nézek jobbra, nézek balra sehol senki és nem igen értem az egészet. Majd mikor továbbra is integetett, hogy menjek oda, de ekkor már magamra mutattam és bólogatott, hogy igen, odamentem és akkor láttam, hogy ismerősöm.
Szóval ha valaki rám köszön a közeljövőben és nem válaszolok, vagy nem veszem észre, azt a szar szememnek kell betudni.
Van javaslatod, tanácsod a kezdő fotósok számára?
Mondanám, hogy van, de nincs mivel jó magam is kezdő fotós vagyok, ha lehet így nevezni. Nem tartom magam fotósnak. Későbbiekben sem tervezem, hogy jobban belemélyedek vagy, hogy ebből éljek meg. Kicsit szánalmasnak is tartom azokat az embereket (előre is elnézést kértek, aki nem inge nem veszi magára), akik vesznek egy jó fényképezőt, de fingja nincs a használatáról csinál pár képet nyom rá pár effectet és magát fotósnak nevezi. Sajnos találkoztam pár ilyennel, akik az én szememben nem fotósok, holott annak mondják magukat. Kedvencem hogy pár kép készítése utána már fotósnak nevezi az illető magát s csinál egy facebook oldalt a következő sablon alapján: NICKNAME + PHOTOGRAPHY, de ugyan ez igaz egy-két cosplayesre is: NICKNAME + COSPLAYEs.
Szóval, mint fentebb írtam nem vagyok fotós így nem igen tudok tanácsot adni. Maximum annyit, hogy ne egy kukával fotózzunk a háttérben
A cosplay fotózáson kívül van még valamilyen hobbid?
Igen van, bár utóbbi időben eléggé elhanyagoltam. Sokan láthattatok már cosplay rendezvényeken a nyakamban egy residentevil.hu kártyával. Az előbb említett oldalnak az egyik alapítója és jelenlegi fejlesztője vagyok. Idén lesz tíz éve, hogy elindultunk s ennek köszönhetően folyamatban az oldal vérfrissítése és fejlesztése. Facebooknak köszönhetően rendesen vissza esett a látogatottság az oldalon, de ez nem vette el a kedvem tőle. A régi Resident Evil részeket nagyon szeretem. Rengeteg szép emlék fűz hozzá.
Milyen visszajelzéseket szoktál kapni a fotóiddal kapcsolatban, melyik volt rád nagy hatással?
A cosplayesek többsége megköszöni, ha viszont látja a róla készült képet. Nem nagyon szeretem, ha dicsérnek vagy dicsérik a munkám, mert jó magam nem érzem át, hogy annyira jó lenne. Nagyobb megtiszteltetés nem is érhet mikor maga a cosplayes hivatalos oldalán látod a képed megcímezve, hogy te készítetted a képet. Korábban ugye mobillal fotóztam és ott is sok visszajelzést kaptam, hogy mennyire tetszik nekik, holott jómagam nem igen értettem egyet vele. A sok pozitív visszajelzésnek és a készített képeknek köszönhetően nem is olyan rég Captain Harley HeartSeeker’s Cosplay Factory kért meg, hogy készítsek pár képet a Mad Hatter jelmezéről. Amúgy elég kritikus vagyok saját képeimmel kapcsolatban.
Szereted, ha a cosplayesek maguktól kérne tőled képet, vagy inkább te szeretnél válogatni a jelmezek között?
Nem nagyon emlékszem olyanra, hogy megkértek volna, hogy készítsek fotót, így jómagam szoktam kiválasztani, hogy kit fotózok le. Korábban olvastam olyan bejegyzéseket, hogy biztos csak a „híres” cosplayeseket fotózza az ember. Nos, cseppet sem így van részemről. Kevésbé vagyok jártas az animékben, inkább a videojátékok terén ismerek több karakter, így hát elsősorban azt szoktam nézni. Elsődleges szempontok között van az is, hogy mennyire részletes meg összetett egy jelmez, illetve mennyire ötletes figura az, akinek beöltöztek. Magyar cosplayesek közül több olyan személy is van akit nagyon tisztelek és felnézek munkájukra, hisz mindent maguk csinálnak és számomra ez lenyűgöző. Ennek köszönhetően, ha tudom, hogy kint az eseményen a favorizált személy, akkor szeretném lencsevégre kapni.
Van olyan karakter, akit mindig is lencsevégre akartál kapni, de ez idáig nem sikerült?
Konkrétan nincs. Általában, ha van külföldi vendég meghívva, akkor vele szeretnék mindenképp közös fényképet. Mondjuk CrystalShark’s Cosplay Ocean-t vagy két és fél évig kerestem conokon, mire sikerült lefotóznom (Tudom, ő nem külföldi, de akkor is). Sajnos mindig úgy hozta a sors, hogy valahogy elkerültük egymást.
