Szép estét Mindenkinek! Véget ért a csapat második külföldi conja, a Vienna Comic Con 2017 és végre kész az élménybeszámolóm is! Naggyon hosszúúú és tartalmas lett! Remélem Ti is úgy izgultok, mint én az indulás előtt! Tényleg nagyon be voltam zsongva, hiszen először utaztam Bécsbe, ráadásul az első külföldi conomra! Yaaay!*v*

  Már nem is tudom mit csináltam, amikor Galaxina feldobta nekem az ötletet, hogy lenne-e kedvem elmenni az idei VIECC-re. Emlékszem, hogy mennyire izgatott lettem és olyan gyorsan gépeltem a választ, hogy szó szerint füstölt a billentyűzet. Magamtól talán sosem kezdek gondolkodni ez ügyben, de itt most bekopogtatott a lehetőség a facebookos ablakon. Azonnal ötletelni kezdtünk – kezdetben csak így kettecskén –, hogy vajon milyen cosplayeket kellene választanunk. Neki Hablaty (Így neveld a sárkányodat) volt az első választása, mert Liui – egy Fülöp szigeteki, cosplayes zseni, aki a VIECC cosplay versenyének egyik zsűritagja volt – szintén ezt a cosplayét vitte magával. Bevallom, én nem ismertem előtte, de ezek után én is utánanéztem a munkáinak és… azta! Valami elképesztően ügyes a fiúcska! Nade! Térjünk vissza hozzám. Első gondolatom Ruby Rose volt. Szeretem azt a cosplayemet, mert jók a színei, látványos, ismert és ott a kaszám is, ami szétszedhető, így könnyen szállítható! Praktikum a négyzeten! Igazából a második jelmez kiválasztása sem okozott gondot fejtörést, és ezzel Galaxina is hasonlóan volt. Ő már régóta szerette volna megcsinálni original karakterét, és most itt is volt a tökéletes időpont a debütálására. Én szintén original karaktert választottam: Kujakut, aki az én is szép pávaistennőm.  A jelmezek…

Jó ideje nem volt alkalmunk komolyabb fotózást szervezni, és több okból is hiányoltuk már a dolgot. Egyrészt, ezek a fotózások mindig összekovácsolják kicsit a csapatot, lehetősége van a régebbi és újabb tagoknak jobban megismerni egymást (ami a con pörgésében elég nehézkes), emellett pedig lehetőségünk van gyakorolni, fejlődni, újat alkotni.

Nemrég került megrendezésre az OVS Fest, és te is tiszteleted tetted, mint cosplayes. Melyik jelmezeddel érkeztél ezúttal, és miért erre esett a választásod? A választás nem feltétlenül volt egyszerű. Mikor összeállt a végleges csapat, átnéztem a lányok cosplayeit, és nagyon hasonló ízlésünk volt hősök tekintetében. Próbáltam valaki olyat választani, aki látványos, de nagyon fontosnak tartottam azt is, hogy minél több karaktert megmutassunk, így a választásom Syndrára esett végül. Idén rendezték meg másodjára a rendezvényt, te első alaklommal jártál itt, mint cosplayes, milyennek találtad? Mindenképp pozitívumként említeném meg, hogy hasonló rendezvényekhez képest itt azért figyeltek egymásra az emberek, gondolok itt például akár arra, hogy senki nem jött nekem (igen, ez sajnos ritka 😀 ). Nagyon tetszett, hogy a játékosoknak tényleg profi technikát adtak, rengetegen kaptak a nézők közül is lehetőséget a játékra, mind League of Legends, mind Overwatch keretein belül, és ezek alatt is igazán minőségi játékot és közvetítést is élvezhettünk. Munka szempontjából mindenképpen jobb volt a helyzet, figyeltek az ellátásunkra, nem pogácsa-víz volt a maximum választék, ami meg is lepett, és egy elég komfortos, nagy öltözőt is kaptunk . Itt azért megemlíteném Németh Beatrixot, akin a jólétünk múlott, tényleg figyelt arra, hogy mindenünk meglegyen – innen is köszönöm neki még…

Sokan nem értik, miért is szükséges “vidéken” is PlayIT-et, vagy más conokat rendezni, elvégre országunk fővárosa szerencsére elég központi helyen van. Ám elég egyszer ellátogatni egy ilyen fővárostól távolabb eső rendezvényre, és könnyen rájöhetünk, mi is a jó ebben! Mert nagyon jó!

A korábbi cikkemben megígértem, hogy születni fog egy iromány az őszi PlayIT-ről, cosplayes szemszögből, azóta jó sok víz lefojt a Dunán, és sajnálom is a késést, de az ígéretem megtartom. Szóval jöjjön egy nem túl fényes beszámoló a rendezvényről, ami ugyan nem a cosplayesekért van, de azért úgy hirdette magát, mintha az lenne.

  Az idén is megrendezésre került az Animekarácsony, amit már nagyon vártam. Bár… ki nem? 🙂 Úgy látszik, nagyon sokan, mert olyan rekordot döntött meg az érdeklődők száma, amire nekem is leesett az állam. Ám ezért is, és másért is elég vegyes lett a rendezvény eredménye. Én mindenesetre pozitív vagyok. Viszont… kezdjük is az elején! A fotókat köszönjük Szaninak és Atisnak! Folytatásért kattints ide!