Címke: Living Dream Project

Posted on

Név: Schrauf Tamás Nick: Thomaso; DrAlt Facebook oldal: https://www.facebook.com/dralth Csillagjegy: Nyilas Szülőváros: Budapest Foglalkozás: nyomtató operátor Kedvenc film és sorozat: sok van, de Pókember 2, Egy Rém Rendes Család  Kedvenc videójáték: Sims 2, Guild Wars 1-2, Euro Truck Simulator 2 Háziállat, kiskedvenc: Jelenleg sajnos nincs    Miért kezdtél el fényképezni, mi inspirál téged benne? Még a legelső conomon kezdtem, akkor szimplán csak meg akartam örökíteni magát a rendezvényt. Ezt később is folytattam, csak egyre jobban figyeltem a cosplayesekre, lenyűgözött, hogy mi mindenre képesek. 2010-ben voltam az első külföldi conon, a londoni EuroCosplayen. Visszatérve láttam, hogy a kis kompakt gépem mennyire alkalmatlan, mennyi kép lett rossz. Akkor elgondolkodtam, hogy ennek így nincs értelme és rájöttem vagy abbahagyom, vagy komolyan veszem. Vettem egy Pentaxot és elkezdtem jobban figyelni a képekre, háttérre, beállításokra. Majd egyre inkább a cosplayesek felé fordultam. Milyen volt az első conod? 2006 tavasz, Millenáris – vagyis „ősconos” vagyok . Több, mint 2 órát álltam sorba… Addig csak kisebb Star Trek conon voltam. Lenyűgözött az a rengeteg ember, mind egy dolgot szeret, egy a hobbijuk. Remek volt az érzés, és a hangulat. A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik? Szerencsére normálisan, nincs…

Tovább

Posted on

Kedves Pacsirtám! Amikor ezt a levelemet olvasod, én még javában húzom a lóbőrt, míg te frissen és üdén kávézgatsz. Ha esetleg válaszolnál, azt is csak órák múlva tudom elolvasni, miután felkeltem, és álomszuszék módon kivégeztem a kávémat. Most hajnali négy van, és igen, én még mindig ébren vagyok, bár már nem sokáig. Levelem végeztével lefekszem, és délig fel sem kelek.

Tovább

Posted on

Név: Vékony Csaba Nick: V-kony Csillagjegy: Szűz Szülőváros: Kerepestarcsa Foglalkozás: Informatikus Kedvenc film és sorozat: Star Wars saga és Supernatural Kedvenc videójáték: mostanában Diablo 3 Háziállat, kiskedvenc: Van, puli Vékony Csabát, vagyis V-konyt, alias A kisördög és a Bagolyt nem csak hétköznapinak kicsit sem mondható névválasztása miatt szeretik a cosplayesek. Kedvességét és lelkesedését már csak profi képei múlhatják felül – népszerűsége töretlen, ám ez nem változtatott szerénységén vagy tudásvágyán.  Miért kezdtél el fényképezni, mi inspirál téged benne? A fotózás 13 évesen kezdett el érdekelni, mikor is a GTA: Vice City-ben felfedeztem ezt a lehetőséget és jó pár napot csak azzal töltöttem el, hogy mindenhonnan fényképeket készítettem a játékban. Később elmentem az egyik Star Wars Klubnapra és valahogy éreztem az Erőben, hogy vinnem kell a családi fényképezőgépet a rendezvényre és nem bántam meg, ott a jelmezeseket tudtam vele fotózni – akkor még jelmezeseknek hívtam őket, nem ismertem a cosplay szót. Nem csak klubnapokra jártam el anno, hanem mondjuk a BNV-re is, ahol azt láttam, hogy mások fényképezik a kiállítást, így legközelebb már én is fényképezőgéppel mentem, mint ahogy később a Budapest Game Show-ra is magammal vittem. Ott láttam, hogy a többi ember nem csak a kiállítást, rendezvényt, színpadot fényképezi, hanem a hostesseket is…

Tovább

Posted on

Ismét egy kemény témát veszek elő, és jelzem, jó hosszú is lesz! A cikket még nagyon régen kezdtem el írni, ám azóta pihent, s most ismét elővettem, hogy befejezzem azt, remélve, hogy ez is segít kicsit előremozdítani azon elveket, amiket vallok és követni igyekszem mind a cosplayben, mind a hétköznapokban. Valamennyire saját tapasztalatból beszélek, de ahogy az utóbbi időben beszélgettem a cosplayesekkel, egyre nagyobb bizonyosságot nyert, hogy nagyon sokunkra igaz ez az állítás, bár más-más értelemben. Hát ennek sem volt gyerekkora! Jaj, vajon hány cosplayes hallhatta már ezt? Elvégre egy olyan “felnőtt”, aki tízéveseket megszégyenítő módon, vidáman nevetgélve vonul végig a városon, reményekkel, álmokkal és boldog várakozással teli, csillogó tekintettel, hogy a hónapok szürke unalma után ismét eltöltsön sok vidám órát egy conon, nem épp megszokott és “normális” jelenség. Jelmezbe csak a kicsi gyerekek öltöznek, farsang, vagy újabban Halloween alkalmából. Az előbbit nem nagyon szokás általános iskolákon kívül tartani, az utóbbi egyre nagyobb népszerűségnek örvend idősebb körökben is. Talán a zombis-boszorkányos horror stílus miatt. Ám az, hogy beöltözünk a karaktereknek, mégis, furcsa. Ám nem erről akarok írni elsősorban, hanem a címben szereplő kifejezésről. Mert ugyebár “nekem sem volt gyerekkorom”, hiszen cosplayes vagyok. Elemezzük ki kicsit a mondat tartalmát A gyerekkor…

Tovább

Posted on

Az előbb érkezett egy témaötlet valakitől, ezért is gondoltam úgy, hogy nekilátok ennek az írásnak, és egy kicsit felvilágosítok másokat. Sőt, jelzem hasonló cipőben járó cosplayes ismerőseimnek is, hogy nyugodtan tegyék ki ezt az írást a saját oldalukra is, vagy küldjék el üzenetben annak, aki “zargatja” őket, valószínűleg én is fogom küldözgetni/megosztani, hátha megértik, mit is érzünk ezzel kapcsolatban, és javul kicsit a helyzet. Igen, az optimizmusom még mindig nem hajlandó elfutni! 🙂

Tovább

Posted on

Azt mondták, 2015 a változás éve, mi pedig ezt saját bőrünkön is tapasztalhattuk. Persze, emellett sok más dolog éve is volt, például a conoké, rendezvényeké, előrehaladásé, és persze, feladatfelhalmozódásé is. Na meg Murphyé! Én pedig úgy döntöttem, hogy mivel annyi, de annyi esemény és történés volt, hogy azt nehéz felsorolni, elfogadom a kihívást, és összeszedek mindent, ami velünk történt ebben az évben!

Tovább

Posted on

Bár erről már írtam a Conos Netedd cikkben is, úgy érzem, érdemes alaposabban kiveséznem a témát. Főleg azért merült fel ez bennem, mert az Animekarácsonyon megkérdeztek egy interjúban, hogy mi a véleményem róla, és ott kifejtve ezt, rájöttem, hogy fontos erről minél több fórumon beszélni, mert igen sokakat érint a dolog. Akinek jó Mindenki, aki szereti ezt csinálni, tudja, hogy neki miért is jó, de legalábbis érzi. Jó érzés lehet megölelni mindenkit, olyan, mintha egy rendkívül összetartó, nyílt, barátságos csapat része lennénk. Rengeteg érvük is van mellette, és a legtöbb igen, jogos, hisz tudományosan is bizonyítottak a pozitív hatásai, boldogabbak lesznek tőle az emberek. Ráadásul lássuk be, van valami szépsége annak, amikor egy közösségben bátran megölelhetsz egy vadidegent, hisz ez a közösség befogadókészségét is jelenti ugyebár. Akinek nem jó A Free Hug-os táblával mászkálók aligha érthetik, hogy miképp is létezhetnek olyan emberek, akik nem szeretik az ölelést, vagy kifejezetten tartózkodnak tőle, esetleg szeretnék nagyon megválogatni, hogy kit ölelnek meg, és kit nem. Egyszerű példával élek: ha élsz-halsz a gombáért, az a mindened, az nem esik nehezedre, hogy elképzeld, hogy én ki nem állhatom, és nem bírom megenni, ugye? No, hasonló a helyzet az öleléssel. Általában persze, visszavezethető lelki okokra az…

Tovább

Posted on

A dekorgumi még mindig csodálatos találmány cosplayhez. Előnyeinek bőséges felsorolása helyett viszont csak azon tulajdonságát emelném ki, amely miatt erre esett a választásom: ha a barna színűt kicsit megvasalom, de csak óvatosan, éppenhogy megmelengetve a tetejét, a hő hatására olyanná válik a felszíne, mintha bőr vagy műbőr lenne, ám annál az anyagnál még mindig merevebb. Épp ezért érzem tökéletes választásnak Hablatyhoz, hisz amellett, hogy bőrhatású, ad majd egy olyan merevséget a mellényemnek, ami sokat segít majd az alakom formálásában (vagyis a derekam eltüntetésében). Ám a pikkelyek egyenkénti felvarrása nem csak az időtényező miatt nehéz munka! Ha ugyanis a dekorgumit felvarrod, a cérnaszál könnyen perforálhatja az anyagot, és átszakíthatja azt! Épp ezért adta Tüncörgő, avagy Majoros Tündi ezt a tippet nekem, amit én most tovább adok: A pikkelyekre hagyj rá elég hosszt, hogy a vége takarásban legyen, majd a felvarrásra szánt részre tegyél egy kis anyagdarabot. Én ezt hobbiragasztóval tettem fel mindegyik pikkelyre, ami lehet, hogy idővel lepattan, de amikor már a helyén van az egész, akkor már nem számít igazán. Onnantól már tartja a cérna, a varrásnál viszont sokat könnyít, hogy nem csúszkálnak az anyagok. Ez az anyagdarab “felfogja” a cérna “élességét”, ami az anyagot biztos nem fogja átszakítani, bár a…

Tovább