Mitől leszel jó cosplayes?

Nem tagadom, szeretem a pszichológiát, és volt szerencsém némi alapokhoz az önismereti tréningeknek köszönhetően. Több témának is ismerem az alapjait, ami persze, ahhoz kevés, hogy lefektethessek valakit a kanapéra, és beszéltessem fizetésért, arra viszont bőven elég, hogy alkalomadtán felismerjem a játszmákat, kezeljem saját dolgaimat, és esetleg időnként másokkal kapcsolatban is hasznát vehessem.

Mi köze ennek a jó cosplayhez? Kedves olvasóm, ha azt hitted, hogy alapanyag-tippeket kapsz majd, vagy leírást arról, mit hogyan kellene csinálnod, akkor jelzem, hogy tévedtél. A jó cosplayes ugyanis nem ettől lesz jó.

A hozzáállás a legfontosabb!

A jó cosplay titka igazából pszichológiához és önismerethez kötődik leginkább. Rögtön a hozzáállással kell kezdened, ha valóban jó akarsz lenni. És javaslok némi önismeretet is. Első körben rögtön a kritizálással érdemes kezdeni, vagyis annak a lehető legerősebb kizárásával. Leginkább önmagad miatt. Amíg ugyanis másokat figyelsz, addig sem önmagadra koncentrálsz. Abból pedig semmit nem tanulsz a cosplayről, ha másokat leszólsz.
Ezzel szemben, ha másokat inspirációnak használsz, az már sokat segít. Egyrészt, a nagyobb cosplayesek, akik már régebb óta vannak a pályán, tapasztaltabbak, ügyesek, jó lendületet adhatnak. Nem csak a tutorialok és technikák “lenyúlása” miatt, hanem azért is, mert kitűzheted magad elé célnak, hogy addig nem nyugszol, míg olyan nem lesz a cosplayed, mint az övé!

Ace Ventura

“Tudom, hogy nagy a nyomás, de az egész csak pszichológia! Az embernek pozitívan kell gondolkodnia!” 🙂

Sajnos, az előbbi hozzáállás mintha elterjedt volna, nem csak cosplayes körökben, hanem alapból az országban is. Ha valaki jobbnak bizonyul, mint mások, akkor sok irigye lesz, akik leszólják, megpróbálnak úgy beszélni az illetőről, mintha nem is lenne olyan jó, ami bennem olyan érzést kelt, mintha ezek a leszólások azt akarnák elhitetni velem, hogy az, aki mondja őket, sokkal többet érne. Én viszont látom, amit látok, jó szemem van a minőségi munka észrevételére, pedig nem foglalkozom annyira régóta a cosplaykészítéssel.  Felőlem mondhatják, hogy neki könnyű, mert van pénze worblára, észrevételeim szerint ugyanis az, aki worblából álompáncélt gyúr, az dekorgumiból is képes erre, és van olyan szinten, hogy inkább rászánja a pénzt, és egy repülőn is törés mentesen szállítható szerelést állítson össze kevesebb szabadidő felhasználásával. Aki pedig megveszi a “csodaalapanyagot” mert azt hiszi, hogy ettől majd ő is olyan jó lesz, elpocsékol egy rakat pénzt egy olyan cosplayre, amin egyébként inkább a páncél megformálását kellett volna megtanulnia.

Arról már hadd ne beszéljek, miféle feltételezéseket hallani vissza ismertebb cosplayesekről néha. Elhiszem, hogy nem zörög a haraszt szélcsendben, de az irigységből kicsúszott feltételező mondat egy rossz pletykalánc elején valójában igen cifra történetté tudja kinőni önmagát, hát még ha az elindító személy rosszindulatú és üldözési mániás.

Kifogásokat keresel, vagy megoldásokat?

Meg kell, hogy mondjam, minden mások ellen mondott rossz szó valójában csak egy kifogás. “Azért nem vagyok nagy és híres cosplayes, mert nincs pénzem worblára, nem vagyok 50 kilós álomnő, nem bikiniben pózolok, és nem dobálom szét a lábaim akárkinek.” Nézzük már meg, valóban ettől lesz valaki jó? Nem lehet, hogy már csak a MondoConon is találnánk számtalan ellenpéldát arra, hogy ez lenne a siker kulcsa? Mármint tény, hogy akik worblából nagyot alkotnak, azok bármiből nagyot alkotnak, ezért mernek beruházni erre az anyagra. Tény, hogy egy modellalkatú bikinis cosplayes roppant sikeres a férfiak körében. Arról nem tudok, hogy ki kivel mikor megy szobára (kivéve a közismert párokat, róluk lehet sejteni, hogy vannak romantikus pillanataik), de a verseny nyereményeit olyanok kezében látom, akik odatették magukat a készítésben (worbla alig akad az alapanyagok közt), akik teljes ruhákat hordanak (a nyereményfotózásunkon a legtöbb látható bőrfelület díját valószínűleg Katniss ujjatlan, pánt nélküli vörös ruhája viszi), és némelyikről konkrétan tudom, hogy kifejezetten szemérmes, ezért sem merne bizonyos általa kedvelt, de a számára elfogadhatónál kicsit merészebb, szerintem viszont “minden, csak nem kihívó” cosplayt felvenni. Hogyisvanez?

Azzal, hogy másokat így leszólsz, csak kifogásokat gyártasz. Érveket magadnak arra, miért is nem vagy jó. Elhiteted magaddal, hogy nem vagy képes többre, nem tudsz olyat alkotni mint ők, mert nincs valamid, ami anyagi vagy etikai dolog. Nincs elég pénzed a cosplayre, pedig az igazi kreativitás pont az, ha olcsó alapanyagokat ötletesen felhasználva alakítod ki a cosplayedet, emellett pedig némi utánajárással és kutatómunkával nagyszerű lehetőségekre akadhatnál rá. Nem vagy hajlandó bikiniben pózolni, mert te nem vagy az a fajta. Talán láttad már Elyont bikiniben parádézni? Én még nem, mégis ismert cosplayes. Nem vagy modellalkat. Na és? Yuriko talán a genetikának köszönheti a darázsderekát, nem pedig a kemény munkának? Dudus pedig nem kaphatja meg a cosplayes jelzőt, mert nehezebb, mint ötven kiló vasággyal? És most még csak a magyar ismertebb neveket említettem. De említhetném itt még Huszti Zsófiát is, aki egy modell, és volt szerencsém öltöztetni egyszer. Később tudtam meg róla, hogy évekkel ez előtt száz kiló volt, amikor olvastam egy cikket arról, miképp sikerült ezt modellalkattá gyúrnia, kőkemény munkával. Akkor jöttem rá, hogy az én csípőbőségem is csak kifogás. Nincs kedvem/időm mozogni, lusta vagyok megválogatni, mit eszek és mit nem, beletörődtem abba, hogy “a korral jönnek a kilók”. Pedig tehetnék is ellene, úgyhogy tettem is.

Tedd, amit tenned kell!

Nincs kifogás. A jó cosplayes előtt nincs kifogás és megalkuvás. Nem fogja senki megtenni helyetted azt, amit neked kell megtenned. Úgyhogy ha jó cosplayes akarsz lenni, akkor igenis, állj fel, keress megoldást arra, hogyan tudnád elérhető áron elkészíteni a cosplayed, precízen, szívvel-lélekkel készítsd el a ruhádat, és nézd meg, mi az, ami zavar téged? Ha zavar a bikinik sikere, csinálj olyat, amire a bikinik mellett is felfigyelnek. Ha zavar az alkatod, vagy fogadd el magad olyannak, amilyen vagy, és érezd jól magad a bőrödben, vagy igenis, állj fel, és mozogj, tornázz, sétálj le két megállót a bkv helyett, vagy akár menj le az edzőterembe, és válogasd meg, mit eszel! Nem érdemes azon keseregni, hogy mit nem tudsz elérni, inkább nézd meg, hogy mit tudsz, és érd el. Onnan máris elérhetőbbnek fog tűnni a következő lépés, hisz a lépcső tetejére sem juthatsz fel egy ugrással, de ha egymás után veszed a fokokat, egyszer majd a lépcső tetején találod magad! Úgyhogy állj fel, és cselekedj!

Mindenre van megoldás, a kifogás pedig a gyengéké.

Galaxina

You may also like...

Comments are closed.